Megfúrták az apró lények a bányanyitást
? 2007.04.07. 09:35
Egy nyugat-ausztráliai bányaberuházást ritka, föld alatt élő ízeltlábúak miatt állított le az ország környezetvédelmi hatósága. Az érintett Rio Tinto óriásvállalat fellebbez a határozat ellen, a végső döntést a környezetvédelmi minisztérium hozza meg.
Alig néhány milliméteres, vak troglobita fajokra bukkantak az ausztráliai Robe folyó partjának ércbányászati feltérképezése során. Ezek olyan, a pókokhoz hasonló barlanglakó ízeltlábúak, amelyeknek nincsen látószervük, így sötét világukban csápjaik segítségével tájékozódnak. Számukra az ultraibolya fénnyel való érintkezés végzetes lehet, így a napsugárzást sem képesek elviselni.
A fölfedezett 11 fajból 5 kizárólag azon a területen fordul elő, ahol a tervek szerint az ércbányászat folyna. A tervezet megvalósításával ezek az alig öt milliméter hosszú fajok kipusztulnának, indokolta a hatóság az elutasító döntést.
A biodiverzitás megőrzése nem először húzza keresztül a nyersanyagtermelő óriáscégek számításait, annak ellenére, hogy a trend csak az elmúlt öt évben erősödött meg. 2003-ban például az Oroszország délkeleti partján, az Ohotszki-tenger mentén fekvő Szahalin-sziget érintésével tervezett kőolajvezeték építését vonták vissza, mivel a szigetet övező tenger az anyjukhoz még erősen kötődő fiatal szürkebálnák egyetlen ismert táplálkozó helye. A vezetéket végül több millió dollár pluszköltséggel, másik vonalon fektették le.
 „Az iparvállalatok többnyire készségesek, hiszen közvetlen előidézői a biodiverzitás csökkenésének, a kormányzati szervek pedig demonstrálhatják, hogy leállítják azokat a fejlesztési törekvéseket, amelyek nem fektetnek kellő hangsúlyt a környezet megóvására” – nyilatkozta a World Conservation Union nemzetközi szervezet szóvivője, Andrea Athanas az ügy kapcsán a New Scientist-nek.
Az ausztrál Rio Tinto eredetileg 12 milliárd dolláros beruházást tervezett. Az új ércbánya élettartamát 10 évre becsülik, és a tervek szerint egy várhatóan 2010-ig kimerülő közeli bánya vastermelésének utánpótlását szolgálná. A vállalat fellebbez a határozat ellen, így az ügy az ausztrál környezetvédelmi miniszter elé kerül, akinek a természetvédelmi szempontok mellett a társadalmi és gazdasági tényezőket is mérlegelnie kell. A végső döntés megszületéséig azonban az apró troglobitákat biztosan nem fogják háborgatni.
|