|
A jelenleg tartott egerek mind a Házi egér (Mus musculus) leszármazottai.
Valószín?leg Északnyugat-Afrika, Spanyolország és Kelet-Ázsia
sztyeppjeir?l származik. Már id?számításunk el?tti id?kben is elterjedt volt
ezeken a vidékéken. Azóta egyre jobban elszaporodott, terjeszkedett, s mára már
szinte az egész világon megtalálható. Nálunk, Magyarországon is elterjedt, vadon
és háziasítva egyaránt. Elterjedését annak köszönheti, hogy hihetetlen
alkalmazkodóképesség?, szapora állat.
Rokonai: -Güzüegér (Mus spicilegus)
-Közönséges erdeiegér
(Apodemus sylvaticus)
-Sárganyakú erdeiegér (Apodemus flavicollis)
-Pirók erdeiegér (Apodemus agarius)
-Törpeegér (Micromys minutus)
-Közönséges tüskeegér (Acomys cahirinus)
-Északi szöcskeegér (Sicista betulina)
-Csíkos szöcskeegér (Sicista subtilis)
Patkány:
A patkánynak két f? fajtája van, a Házi patkány (Rattus
rattus) és a Vándorpatkány (Rattus norvegicus).
A manapság tartott patkányok ?se a Vándorpatkány.
Valószín?leg Kelet-Ázsiából származik. Ez a faj Európában az 1700-as
években kezdte meg terjeszkedését, és lassacskán kiszorította onnan rokonát, a
Házi patkányt. Szelíd természete miatt ?t tartják hobbyállatként. Vadon a
csatornákban tanyázik. Nagyobb termet?, 300-500 g, és 20-25
cm méret? állat. A Házi patkány kisebb termet?, átlagban 15-20 cm-es, és 140-200
g-os. Ez a patkány még az ókorban jutott Indiából Európába, feltehet?en Afrikán
át. A középkorban nagy a nagy járványt, a pestist terjesztette. Félénkebb,
barátságtalanabb harapósabb, mint a vándorpatkány, ez is lehet a magyarázata, hogy ?t nem
háziasították, bár szabadon is a ház körül, elhagyott padlásokon él.
Egér:
A test: Hosszúkás, nyúlott testalak a sz?k lyukak bejutásába, (10 cm
testhossz) hosszú, 7-10 cm-es farok, kicsi, felálló fül, rövid láb,
megnyúlt orr, és hosszú bajusz a sötétben való tájékozódáshoz. Szaglása és
hallása éles, metsz?fogai er?sek, látása gyengébb, a rossz
fényviszonyokhoz alkalmazkodott. Tömege 27-33 g körüli.
 A sz?rzet: A tenyész?k mára a hobbyállatként tartott egereknél rengeteg, több,
mint 800 változatot tenyésztettek ki(!), ez több bármely más hobbyállatoknál
kitenyésztett változat. Ez annak köszönhet?, hogy rendkívül gyorsan szaporodnak,
és hamar létrejönnek így az újabb és újabb változatok. Sz?rzetük általában
vastag (f?leg télen) b?rük er?s és rugalmas. Sz?rzetüket tekintve 3 f? csoportba
sorolhatók: a rövid, sima sz?r? (a leggyakoribb), rex (2 f? változat), és a
hosszú sz?r? (ez a legritkább, 1966-ban tenyésztették ki). Színezet szerint 2 f?
csoportba sorolható: az egyszín? és a többszín? fajták. Az egyszín?n belül
egyértelm?en az albínó változat a legelterjedtebb. Ezt már több, mint 2000 éve
kitenyésztették. Ma is az egyik legismertebb változat. Mivel nincsen
festékanyaguk, ezért a füleik, a lábfejeik rózsaszínek, a szemük piros. Még elég
régen kitenyésztett a fekete is. Japánban, 1600-as években tenyésztették ki.
Bundájuk egyszín? fekete. Az egyszín? galambszürke szeme piros, sz?rzete
szürkés. Az egyszín? kék palakék szín?. Az egyszín? csokoládé szeme sötét,
sz?rzete egyenletes, csokoládébarna szín?. Az egyszín? pezsg? hígabb változat,
rózsaszín árnyalatú barnás sz?re és piros szeme van. Az egyik legszebb színezet
a vörös, csillogós sz?rével. Az ?zbarna bronz szín?, sötét szem?. A vörösszem?
ezüst is népszer? változat, Sz?rzete jégkék szín?. Ritka, de létezik a
feketeszem? ezüst és az egyszem? akác, amelyek hasonlítanak egymásra látszólag.
A gyöngy változatnál az aljsz?rzet piszkosfehér, a sz?rszálak vége fekete vagy
szürke. A csincsillák sz?rszálainak vége fekete, a hasoldal fehér. A
többszín?eknél a leggyakoribb az ezüst róka, mely hasonlít az adott
nyúlfajtához. Minden egyszín? változatnak van bronz megfelel?je. Itt elválik az
egyszín? hát-és hasoldal bronz színe. Létezik még himalájai, csincsilla,
argente, arany aguti, és ritka fajtákból a coboly is.
Patkány:
A test: Itt most nem írom le külön a jellemz?ket, mert a testük az
egerekhez hasonlít, csak egy kicsit zömökebb, nagyobb a
testalkatuk, a farkuk vastagabb, hosszabb, 17-23 cm közötti. Náluk jellemz?bb,
hogy a hátukat felgörbítik, ha nézel?dnek, vagy új területet fedeznek fel.
A sz?rzet: A patkányoknál annyi változatot nem tenyésztettek ki, mint az
egereknél, bár a patkányok is elég szapora állatok. Itt azok a változatok váltak
népszer?vé, amelyek legkevésbé hasonlítanak a vadon él? rokonaikra. Sz?rzetük és
b?rük hasonlít az egerekére. Sz?rzettípus szerint 4 f? csoportba sorolhatók: a
sima rövid sz?r? (a leggyakoribb), a rex, a szatén, és a szfinx-patkány
(sz?rtelen, nem túl gyakori.) Színezet szerint 2 f? csoportba sorolhatók: az
egyszín?ek és a többszín?ek. Az egyszín?eken belül itt is az albínó változat a
legelterjedtebb, fehéres bundával és piros szemmel (mint az egereknél). Ennél
ritkább, de létezik a feketeszem? fehér. Az egyszín? pezsg? gyakoribb, sz?rzete
rózsaszínes árnyalatú bézs, szemei pirosak. Az egyszín? csokoládé is elterjedt,
sz?rzete sötétbarnás. Az egyszín? fekete bundája koromfekete, szeme sötét.
Léteznek még különféle változatok is, pl. himalájai, sziámi változat. Az ezüst
változatok napjainkban népszer?ek. Pl. ezüst ?zbarna, csillogó sz?rszálaival és
narancsbarna fed?sz?rzetével valóban szép látvány. Létezik továbbá egyszín?
nyérc, fahéj gyöngy és egyszín? akác patkány. A többszín?eken belül
kétségtelenül a csuklyás a legelterjedtebb. Az orrától a farka végéig a hátán
fekete, a teste többi része fehér. Még léteznek pl. sapkás változatok, ezek
hasonlítanak a csuklyásra. Az ír változat a berkshire emlékeztet: mindkett?nél
?zoknik? vannak a lábakon. A legújabb a husky. De természetesen a változat egyre
b?vül a tenyészt?knek köszönhet?en.
Mint már említettem, az egereknek és
patkányoknak sok közös tulajdonságuk van. Például hosszú, nyúlott testalkatuk a
sz?k járatokban való bejutáshoz. Er?s, éles metsz?foguk van, a patkányok még a
betonon is át tudják magukat rágni, ezáltal könnyen bejutnak az elhagyatott
épületekbe. Mivel nem igényesek a helyükre, ezért szinte minden életteret
meghódítottak, és szinte minden táplálékforrást hasznosítani tudnak. Továbbá
nagyon gyorsan szaporodnak, ez is hozzájárul gyors terjedésükhöz. Szaglásuk és
hallásuk fejlett, jó, látásuk a rossz fényviszonyokhoz alkalmazkodott.
Közönséges, elterjedt egér-és
patkányfajtákat (pl. albínó) szinte minden kisállat-kereskedésben kaphatóak.
Általában az egerek 400-600 Ft körül már kaphatók, persze ennél drágábban is
kapható. A patkányok körülbelül 1000-1500 Ft-ig kaphatók, de el?fordulhat ennél
drágábba vagy olcsóbban is. Mivel az egerek rövid élet?ek -általában 2 évig
élnek- fontos, hogy minél fiatalabb korban szerezzük be! A legjobb id? erre a 2
hónapos kor, mivel ekkor már elválaszthatóak, de még fiatalok annyira, hogy
megszokják az újhelyet és gazdát, és meg tudjanak szelídülni. A patkányok tovább
-átlagban 4-5 évig- élnek de azért ?náluk sem árt, ha minél fiatalabb egyedet
szerzünk be. Náluk kb. 3-4 hónapos kor a legjobb. Fontos, hogy minél szebb,
elevenebb, élénkebb állatot válasszunk, mert amelyik a sarokban gubbaszt, nem
eszik, levertnek és fáradtnak néz ki, annál felmerül a gyanú, hogy beteg.
Próbáljunk minél sötétebb, szebb színezet? állatot választani, hogy mi is
gyönyörködhessünk benne, meg esetleg, ha kiállításra visszük, hogy ott szépen
mutasson! Nem szempontjából véve végül is mindegy, hogy hímet vagy
n?stényt választunk, bár mindkét állatnál a hímeknek ivaréretten er?s szaguk
van. Mivel társas mindegyik társas lény, ezért ajánlatos 2-t vagy 3-t is venni!
 Miel?tt még beszerezzük kedvencünket,
el?tte már egy-két kelléket venni kell. Az els? és a legfontosabb egy megfelel?
ketrec. Ez lehet rendes, fémrácsos (apró rácsú), vagy pedig inkább terrárium,
ami ajánlatosabb. Márcsak azért is, mert ebb?l nem tud kiszökni kedvencünk,
feltéve, ha jól zárható rácsos teteje van. Tet? mindenképp rácsos legyen (er?s
hálóból készült), hogy be tudjon jutni a leveg?, ne fulladjanak meg. Ketrecet
(akár rácsosat vagy terráriumot) általában minden állatkereskedésben lehet kapni
mindenféle méretben, de otthon egy félretett, de nem törött, volt akvárium is
megfelel erre a célra. Az ideális méret: Legalább 1 méter magas, nehogy
kimásszon, ha pedig több állatot tartunk akkor 2 szinteset is vehetünk vagy
csinálhatunk. Szélessége és hosszúsága állatok szerint változhat, ha sokan
vannak, akkor mindkett?nél ajánlatos az 1 méter. Árukat tekintve 2000 Ft-tól
egészen 20.000 Ft-ig is vásárolhatunk akár berendezett ketrecet is. Ha a ketrec
megvan, akkor jöhetnek a berendezések. Ha nem vettünk/vagy csináltunk
alomtálcát, err?l is gondoskodjunk! M?anyagból lehet?leg ne legyen, mert könnyen
kirághatják, inkább valamilyen fémb?l készüljön, bár általában a ketrechez
adják. Utána jöhetnek a különféle búvóhelyek, vagy kerámiából vagy fából.
Ezt is lehet kapni, de egy erdei kisebb száraz tuskó is megteszi. ebben fognak
majd aludni és játszani is. 2-3000 Ft-ért be lehet szerezni. Ezután jöhetnek az
etet?tálak és az itató. Tálból inkább 2 db-ot ajánlatos vásárolni. Itatóból egy
golyós, felfüggeszthet?s vagy tapadós ajánlott. Mindegyiknek darabját 1000 Ft-ig
minden állatkereskedésben lehet kapni. Esetleg vehetünk még mókuskereket, f?leg
ha egyedül vannak, jól elszórakoznak evvel. 1000 Ft-ig ezt is lehet kapni.
Alomként faforgácsot, papírhulladékot vagy szénát is használhatunk. A ketrecen
kívül még szükség lehet kis szállítóládára vagy dobozra, amíg almozzuk ?ket,
nehogy elszökjenek. 5000 Ft-ig bármilyen méretben és formában kapható. Még
miel?tt megvásároljuk állatunkat, el?tte vagy vele együtt néhány mageleséget
szerezzünk be! Vagy kg.ra, vagy zacskóban adják. Hogy milyent, azt még kés?bb
leírom részletesen. Az áraik változók. Ha ezek
megvannak, akkor már akár meg is vehetjük állatunkat.
Ha már megvan minden kellék és az
állat(ok) is, el kell döntenünk, hogy lakásban vagy más helységben akarjuk
tartani. Nyáron esetleg a kertben is tarthatjuk, szélvédett, t?z? naptól és
es?t?l védett helye. Persze ki macskabiztossá kell tenni a ketrecet, nehogy
bemásszon valamilyen ragadozó a ketrecbe. Télen mindenképp valami f?tött
helységbe tartsuk ?ket! A lakásban is ez érvényes, huzattól, hangos zenét?l és
er?s naptól távol tegyük a ketrecet, bár azért némi fény ajánlatos. A
kisgyerekek ne érjék el, nehogy kinyissák a ketrecet, de mi mindenképp érjük el!
Akár valami állványra is tehetjük.
Azt még elfelejtettem írni, hogy lehet?leg
barátságos állat(oka)t vásároljunk, legyen az vagy egér vagy patkány. Bár a
patkányok általában alapjában szelídebbek, mint az egerek. Mint minden állatnál,
az egek(ek)/patkány(ok) érkezésekor is biztosítsuk a legnyugodtabb légkört!
Lassan tegyük bele ?(ke)t a ketrecbe, amit már berendeztünk! Legyünk velük
türelmesek, engedjük, hogy hadd nézzenek körül a ketrecben! Kerüljük a
durva és hirtelen mozdulatokat! Lehet, hogy eleinte még félénkek, de ha többen
vannak, akkor hamar beilleszkednek mindennapjainkba. Próbáljunk minél többféle
ételt adni nekik, vizük is legyen mindig! Minden nap egy picivel többet
foglalkozzunk velük, vegyük ki ?ket a ketrecb?l, simogassuk, ha t?rik. Kézb?l
kínálgassuk nekik az ételt Egy id? után azt vesszük észre, hogy a félénk
állatainkból szelídek lettek.
Az egerek és a patkányok is gerincesek,
eml?sök, növényev?k, rágcsálók, egérfélék. Növényev? rágcsálók, ezért az
érrendjük legnagyobb része növényi ételekb?l álljon. Sok helyen mégis
mindenev?knek tartják f?leg a patkányokat, valószín?leg a vadon él? patkányok
miatt (?k ugyanis a csatornákban minden elhullott állati és növényi tetemet
egyaránt elfogyasztanak, nem válogatósak). Szoktak a patkányoknak ezért húsos
csontokat adni, ami fontos fehérjeforrás számukra. De most térjünk át a növényi
étrendjükhöz! Mindkét állat számára lehet kapni az állatkereskedésekben
különféle mageleséget; kevertet és egyfélét is egyaránt. A legjobbak a kevert
eleségek, általában van külön patkányok és egerek számára is, de a vegyes,
minden kisrágcsálónak ajánlott is megfelel. Ezek általában fedezik az állat(ok)
valamennyi napi ásványi anyag-és vitamintartalmát, valamint a fogak koptatására
is kiválóak, ezért több mindenre is jók. Minél többféle eleséget (akár simát)
veszünk, annál jobb. Ha több fajtájú magot veszünk külön a boltban, azokat
otthon is össze tudjuk keverni tetszés szerint. Fajtát tekintve a hosszúkás,
zöld, a kukorica, a búza, és az árpa is kiváló tápnak. Olajos diót vagy
napraforgót csak nagyon keveset adjunk, mert ezek elhízást és b?rbetegségeket
okozhatnak hosszú távon. Az eleségeket mindig lezárva
tároljuk, nehogy veszítsen a tápértékéb?l és esetleg benedvesedjen. Létezik kis
tápszer?, golyókba préselt széna, ezt is adhatjuk nekik. Szénát akár így, akár
más formában ajánlatos adni, mert magas a rosttartalma, ami serkenti az
emésztést. Adhatunk nekik gyümölcs-és zöldségdarabokat, pl. zeller, répa,
káposzta, almadarabokat. Ha a kertben nyáron van friss, de nem permetezett f?,
abból is adhatunk neki alakalomszer?en. Táplálékkiegészít?ként pedig esetleg
kemény tojást vagy lisztkukacokat a fehérjetartalmuk miatt. Esetleg még más
gyümölcsöt vagy zöldséget is adhatunk, de óvatosan. Továbbá száraz kenyeret
és/vagy kekszet, ezzel koptatják a fogaikat.
A legjobb erre a sima, csapi víz, (feltéve
ha iható) a napi mennyiség egereknél 15 ml/100 ttg, patkányoknál 10 ml/100 ttg.
Ásványvíznél esetleg a szénsavmentes adható. Vízigényük nagyjából ennyi, azonban
ez környezetükt?l és étrendjükt?l változik. A tengerimalacoknak szoktak
csipkebogyószörpöt adni a sok C-vitamin miatt, ?náluk is ki lehet próbálni, de
csak hígabb arányban a vízbe oldva.
Ezt mutatja meg a következ? felsorolás. Ez
az egerekre és patkányokra egyaránt vonatkozik.
| Száraztápok: |
Az étrend 20%-a legyen! |
| Szénák: |
Az étrend 15%-a legyen! |
| Zöldségek: |
Az étrend 20%-a legyen! |
| Gyümölcsök: |
Az étrend 20%-a legyen! |
| Lágyszárúak, f?félék: |
Az étrend 10%-a legyen! |
| Egyéb táplálékkiegészít?k: |
Az étrend 15%-a legyen! |
Az utolsó, fontos, tárgyalandó kérdés, az,
hogy mikor etessünk. Mikor még kicsik az állataink, nemrég lettek elválasztva
anyjuktól, akkor még többször kevesebbet adjunk nekik., naponta 4-5 alkalommal,
mindkét állatnál. Utána egyre csökkentsük az adagokat. Ha kifejlettek, feln?ttek
az állataink, akkor a legjobb a napi 2 etetés. Ekkor viszont már nagyobb
mennyiséget adjunk nekik! Az etetés lehet?leg mindig nagyjából azonos id?ben
történjen, mondjuk reggel és este. Ha vemhes/szoptatós n?stényünk van, akkor
táplálékkiegészít?t (ami legyen magas vitamin-és ásványianyag tartalmú)
mindenképp adjunk, napi 3-szor etessünk, és nagyobb mennyiség?t kínáljunk fel
neki! (ezt még leírom részletesen)
Tartás, Nevelés
és Ápolás
Mint már említettem, az egereknek és
patkányoknak sok közös tulajdonságuk van. Ilyen pl., hogy társas lények. Már azt
is írtam, hogy jobb legalább 2-t venni bel?lük, f?leg, ha nincs id?nk a
foglalkozásra. Jól megvannak többen együtt, jól eljátszanak, általában nem
veszekednek. Ha van id?nk rájuk, akkor is ajánlatos többet tartani. F?leg a
patkányok viszonylag könnyen szelídülnek, és ha idejében megszelídítjük, kés?bb
kezes, barátságos állattá válik. Az egerek picit félénkebbek, de ha sokat
foglalkozunk velük, ?k is azért megszelídülnek. Mindkét állat n?stényei akkor
sajnos mégis harapóssá válnak, ha kicsinyeket nevelnek, ugyanis védik ?ket az
esetleges bajtól. Másik jellemz? tulajdonságuk, megint f?leg a patkányoknál,
hogy rendkívül kíváncsiak, továbbá tanulékonyak, eszesek, és játékosak. Mindenre
kíváncsiak, legyen az étel, valamilyen tárgy, szoba, növény, stb. Mindkét
állatnak jellegzetes tulajdonsága, hogy a hosszú farkuk segítségével könnyen
egyensúlyoznak és másznak magasra. A kezükben megfogják a kisebb magokat,
gyümölcsöket, és úgy eszik, ez mulatságos látvány. Éppen ezért inkább ne
engedjük szabadon a lakásban ?ket, de ha mégis akarjuk akkor egy szobát tegyünk
100%-ig biztonságossá. Minden kisebb tárgyat tegyünk el, a vezetékeket is, és
figyeljünk, nehogy bajt csináljanak. De inkább aki nem tudja ezeket a
feltételeket megadni, ne engedje el ?ket szabadon!
Erre két f? módszer létezik. Az els? az,
ha vad, hogy simán, a farkuknál fogva megemeljük ?ket, és a tenyerünkre tesszük.
A másik az, hogy a két pár lábát a két kezünkkel megfogjuk és megemeljük. Ha
szelídek, próbáljuk meg a vállunkra rászoktatni, és így akár vinni is tudjuk.
Minden esetben el?ször nyerjük el az állat bizalmát!
Az egerek és a patkányok is tiszta
állatok, egyesek egy helyre is ürítenek. Már említettem, hímeknek sajnos
er?s szaguk van, ezért viszont mégis gyakrabban kell takarítani ?ket. A
legjobb, hogy hetente 1-szer alaposabban kitakarítjuk, kialmozzuk ?ket.
Almozásra vagy forgácsot (de nem f?részport!) vagy szénát
használjunk, esetleg aprított papírt, vagy darált kukoricacsutkát. Tisztítsunk
ki mindent, addig az állatokat tegyük a kis szállítóládába! Ha kell, akkor
langyos vizet és gyenge tisztítószert is használhatunk. Ajánlott évente 2-3-szor
felújítani és nagyon alaposan kitakarítani az egész ketrecet.
Már említettem, hogy tiszta állatok,
általában ?megmosakodnak?, megtisztítják magukat. Ha mégsem így lenne, mondjuk
bepiszkolódtak vagy kiállításra készülve, akkor viszont ajánlatos ?ket
megfürdetni. A patkányoknak ez nem jelent gondot, hiszen vadon él?k is sokat
találkoznak vízzel, jó úszók. Tegyünk egy lavórba langyos, babasamponos vizet, s
óvatosan tegyük bele! Fogjuk le, és közben mossuk meg az egész testét. Ne kerüljön samponos víz a szemébe és orrába! Utána b? vízzel öblítsük le, és
száraz ronggyal töröljük meg, majd tegyük meleg helyre, hogy könnyen
megszáradjon!
Esetleg a hosszú sz?r?eknél néha
sz?rvágás, mindegyiknél karomvágás. Figyeljünk oda, csak a végéb?l vágjunk le!
Bár a vadon él? egerek és patkányok a
legtöbb betegséggel szemben ellenállóak, de a háziállatként tartottak viszont
annyira nem. Néha elkaphatnak különféle betegségeket. Most ezeket leírom.
Atkák: Ezekt?l sajnos gyakran
szenvednek. Nem megfelel? higénia, vagy a más állatokkal való (pl. vadon él?
egere, patkányok) találkozáskor kaphatják el. Jelei: a sz?rhullás, a kopasz
testtájak (pl. nyak). Vigyük el orvoshoz ilyenkor! Felír vagy krémet vagy
folyadékot, amivel kenni kell majd.
Tetvek: Az el?z?höz hasonló.
Gombásodás: Jelei: Kopasz foltok
kör alakban, b?rpír. Kezelése: általában gyógyszeres fürdetés, küls? él?sköd?k
elleni sampon.
Bélférgek: Idegen, fert?zött
állatokkal való érintkezéskor el?fordulhat. Nyál és/vagy ürülék útján terjed.
Jelei: az ürülékben pici, fehér féregszer? állatok. Kezelése: féreghajtás, de
vigyük el az állatorvoshoz!
Vesebetegségek: Általában id?
állatoknál lép fel a veseelégtelenség. Jelei: fokozott szomjúság és
vizeletürítés, testtömeg csökkenés, has megduzzadása. A túlzott
fehérjefogyasztástól alakul ki általában. Kezelés: az étrend megváltoztatása, ha
már el?rehaladott, akkor már kés?; bele is pusztulhat.
Ízületgyulladás: Ez is az id?sebb
állatoknál jelentkezik, sikeresen enyhíthet? gyulladáscsökkent? gyógyszerekkel,
de vigyük el állatorvoshoz!
Duzzanatok, daganatok: Mindkét
állat gyakran szenved tályogoktól, amik egymás harapása miatt keletkeznek. Ha
ilyenre gyanakszunk, keressük fel az állatorvost! A daganatnál pedig azonnal
vigyük el állatorvoshoz, m?téti úton távolítja el a sebeket.
Ha mindent rendben csinálunk, nincsenek
problémák, akkor csak nagyon ritkán kell felkeresni az állatorvost.
Az egerek 2 hónapos kor után, a patkányok
pedig 4-5 hónapos korban érik el az ivarérettséget, de még ezután is n?hetnek
még. Ha nem akarunk tenyészetet, akkor erre az id?re az egynem? állatokat tegyük
együtt. (a hímek sem vesznek össze egymással)
A n?stényeken és a hímeken is látszanak a
jelei: a n?tények készek a hímeket fogadni ún. ?befogadó pózban? vannak, a
hímeknél pedig az er?s szag és a terület jelelölése jellemz?.
El?ször csak egy hímet tegyünk össze egy
n?sténnyel, mert különben az összes n?stény megtermékenyül. Ha lehet, akkor a
lányt tegyük a fiú ketrecébe! Hagyjuk, hadd ?végezzék el? a dolgukat. A párzás
általában 5-10 percig tart. El?fordulhat, hogy éjjel történik meg a párzás.
Utána a hímet tegyük külön, de a szüléskor mindenképp!
Ha a n?stény ketrecében fehér, viaszos
dugókat találunk, az eml?i duzzadnak, valamint nagyobbodik a hasa, akkor
biztosak lehetünk a vemhességben. Álvemhesség ritkán alakul ki. A peteérési
ciklusuk rövid, mindössze 5 nap. A vemhesség az egereknél 19-21 nap, a
patkányoknál 21-23 nap.
Az ellés el?tt 1 héttel az anya kibéleli a
fészkét. Az ellés rendszerint éjszaka történik. A kicsik magatehetetlenül,
csupaszon, zárt szemmel és füllel jönnek a világra. Általában magas az alomszám,
mindkett?nél 9-11 utód várható. Rendkívül gyorsan fejl?dnek.
10 napos koruk körül elkezd n?ni a
sz?rzetük. Ezután már kimerészkednek a fészekb?l, de az anyjuk visszaviszi ?ket.
A szemüket 2 hetes korukban nyitják ki. 3-4 hetes koruktól kezdenek önállósodni,
az egereket 16-21, a patkányokat 21-23 napos korukban már elválaszthatjuk. Ekkor
már színezetük, és nemük is megállapítható, szilárd táplálékot fogyasztanak. A
lány és a fiú testvéreket tegyük külön, mert hamarosan ivaréretté válnak. A
lányokat az anyjukkal együtt lehet tartani. Ha nem akarjuk megtartani ?ket, 1
hónapos koruk körül vigyük be állatkereskedése, vagy hirdessük meg!
Már említettem, hogy az egerek 2 évig, a
patkányok 3-5 évig élnek, tehát sajnos rövid élet?ek. Ha gyógyíthatatlan
betegségben szenvednek altattassuk el! Ha új állat érkezik a házhoz, még nem
jelenti az, hogy régi kedvencünket elfelejtettük! |
AJÁNLOM AZ OLDALT
