|
- Eredet
Sokan azt hiszik, hogy a vadászgörény egy új divatállat, pedig ez nem így
van. A vadászgörény háziasítása időszámításunk előtti időkre nyúlik
vissza, s a macska és a kutya mellet az egyetlen háziasított ragadozó
állatfaj. Már az ókori rómaiak is tartották a ház körüli rágcsálók
kiirtására. A háziasítás során a görény
elveszítette az emberekkel szembeni félelmét, így könnyen beilleszkedik
mindennapjainkba. A múlt századokban e állatfaj tartása teljesen a
feledésbe merült, s most nem, mint vadász, hanem mint hobbyállat tért
vissza. A vadászgörénynek nagy szerepe volt a történelem során, főleg az
elszaporodott rágcsálók és nyulak kiirtása miatt. Latin neve: Mustela
putorius furo. Ezt lefordítani pontosan nem lehet, de a ˝Mus˝ szó latinul
egeret jelent, ami azt jelenti, hogy kisebb állatokra, rágcsálókra
vadászott. A putoris megjelölés latinul rossz szagút jelent. A furo szó is
latin eredetű, lopást jelent. A vadászgörény a vadon élő görény közvetlen
rokona, s ebből a vad rokonából háziasították. Még ma is kereszteznek
vadászgörényeket vadon élő görényekkel.
1: A test: Hosszú, karcsú, izmos testük, és rövid lábuk
van, ezért könnyen bejuthatnak a kicsi, szűk járatokba is. Fejük
széles, megnyúlt, arcorri részük rövid. Fülük pici, kerekded, rendkívül
kifinomult a hallásuk. Az orruk is pici, de rendkívül jó a szaglásuk.
Tapintó szőrszálai a pofa két oldalán helyezkednek el, és bajszot
alkotnak. Ez a szemöldök fölötti részen is megtalálható, amely éjszaka
segíti a tájékozódást, mert a görények éjszakai állatok. A látásuk is
gyenge, a szemük kicsi, ezért is fontos a tapintószőrzet. Fogazatuk
tipikus ragadozó fogazat. A kifejlett fogsor 34 fogból áll. A felső
állkapocsban elől 3 apró metszőfog, majd tépőfog, majd 3 rágófog, majd a
felső állkapocs 1 zápfoga helyezkedi el. A hímek sajátos jellemzői:
Testhosszuk 35-46 cm, farkhosszuk 13-19 cm-ig, testsúlyuk 1 kg-tól 2 kg-ig
terjed, de előfordulhatnak a 2 kg fölötti egyedek is. A nőstények sajátos
jellemzői: Testhosszuk 31-36 cm, farkhosszuk pedig 11-14 cm-ig. Testsúlyuk
0.6 kg-tól 1,1 kg-ig terjed.
 2: A szőrzet: A tenyésztők sokat foglalkoznak új
színváltozatok és szőrzettípusok kitenyésztésével. Már már nagyon sok,
több, mint 30 féle színezet létezik. Bőrük több rétegből áll, fontos érzékszerv. A külső
réteg a hám, a belső réteg pedig az irha. Mindkét réteg rendkívül vastag.
Szőrzetüket évente 2-szer hullatják. Ez a vedlés, melyben ősszel vastagabb,
téli, tavasszal pedig vékonyabb, nyári bundát öltenek. Szőrzet alapján 3
fajtát különböztetnek meg. A legelterjedtebb és legismertebb a sima rövid
szőrű. Itt megvan a piheszőrzet és a fedőszőrzet egyaránt, tehát bírja a
téli hideget, lehet kint tartani a kertben télen is. Az angóra és
félangóra példányoknál hiányzik a piheszőrzet, ezért nem bírják a hideget,
akár meg is fázhatnak télen, ráadásul nem túl alkalmasak vadászatra és
sétára. De viszont kiállítási körökben rendkívül népszerűek. Színezet
alapján is 3 fő fajtát különböztetnek meg. Az első a vadas (a
legismertebb), aztán az albínó (fehér), és a fahéj szín (a legritkább).
Ezeken belül rengeteg színváltozat létezik. Fajták leírása:
Vadas szín: A legelterjedtebb, ennek a fajtának a színezete nagyon
hasonlít a vadon élő görényre, innen is kapta a nevét. Itt a sárgás
a piheszőrzetet valamilyen árnyalatú barna fedőszőrzet borítja a testén.
Végtagjai feketék, a háta, a nyaka, a hasa sötétbarna színű. Orra pigmentált,
szeme sötét. Világos alapon
sötétbarna maszkot visel, melynek az évszakoktól függően változik a színe.
Valamikor ún. bandita maszk, valamikor T maszk. Ide tartozik még a coboly,
a csokoládé színű és a blackself. A trueblack annyiban tér el a vadastól,
hogy oldalán és a hasán a színezet vörösesbarnától a szürkéig terjed. A
harlekin vadászgörény mancsai fehérek, és a mellén nagy, fehér foltot
visel, ami felnyúlik egészen az álláig, teste sárgától egészen a feketéig
változhat. A sziámi is hasonlít a vadasra, de szőrzete annál jóval
világosabb, maszkja gyenge. A pandánál a fej és a nyak teljesen fehér, a
lábain ún. zoknik vannak. Háta és hasa barna színű. Albínó: Itt a
fedőszőrzet és a piheszőrzet is fehér, törtfehér, vagy sárgásfehér.
Szeme piros, orra rózsaszín. Fehér színű, fekete szemű görények is vannak,
de ezek nagyon ritkák. Szemük fekete, testük fehér vagy valamilyen
árnyalata a fehérnek. Fahéj szín: A fedőszőrzet világos vöröses barna, a
piheszőrzet méztől fahéj színűig. Szeme világos vagy sötét burgundi,
orra téglaszín vagy rózsaszín T kontúrral. A világos pasztell szeme is
sötét színű, rózsaszín orrú, a végtagjai végén, esetleg a hasán
zsemleszínű jegyeket visel. A sötét pasztell is rózsaszín orrú, sötét
szemű, végtagjai végén rozsdabarna foltok találhatók. A fehér pasztell
háta fehér, nyaka és a feje halványbarna végtagja végén sötétbarna vagy
fekete. A narancs szeme sötét, orra világos. Szőrzete sárga alapszínű,
végtagjai, melle és farka halványrozsda színű. A sárga szín jellemzője,
hogy az egész testet beborítja a sárgás szőrzet, mely esetleg a végtagokon
színeződhet el rózsaszínűre. Szeme sötét, orra rózsaszín. A krémszínű
példányokat a test nagy részét barnássárga, tejeskávé szerű szőrzet
borítja, farkán és végtagjain barnás szőrzet található. Szeme sötét, orra
rózsaszín. Az ezüstsárga példány piheszőrzete sárga, fedőszőrzete a
végtagjain barna, háta ezüstös, feje világos, maszk nélkül szeme sötét,
orra pigmentált. Az európai ezüst is hasonló az ezüstsárgához, de visel
maszkot és sötétebb színű. A karamell színezetnél középbarna, karamell
színű a szőrzet a testen, maszkot visel, szeme sötét. Az amerikai ezüst
piheszőrzete fehér vagy sárga, fedőszőrzete halványszürkétől a
sötétszürkéig. Halvány vagy sötét maszkja van, szeme sötét, orra
rózsaszín. A színezetet nehéz pontosan megállapítani, mert lehet
világosabb vagy sötétebb tónusú, főleg a fedőszőrzet megállapítása nehéz
olykor-olykor.
3: A vadászgörény rendszertani besorolása: Az emlősök
(Mammamila) osztályába, a ragadozók (Carnivora) rendjébe, a szárazföldi
ragadozók (Fissipeida) alrendjébe, a medvealakúak (Arctaidea)
öregcsaládjába, a menyétfélék (Mustelaide) családjába, a menyétalakúak
(Musteliae) alcsaládjába, a menyétek (Mustela) nemzetségébe, és a
görények (Putorius) fajcsoportjába tartozik.
4: A vadászgörény rokonai:
- Közönséges görény
- Molnárgörény
- Feketelábú görény
- Szármát tigrisgörény
- Menyét
- Szalagos menyét
- Hermelin
- Európai nyérc
- Amerikai nyérc
- Szibériai nyérc
- Rozsomák
- Híráré
- Kis grizon
- Nyuszt
- Nyest
- Sárgatorkú nyest
- Halásznyest
- Coboly
- Amerikai coboly
- Hol és mikor lehet beszerezni?
 Görényt
most már egyre több helyen beszerezhetünk, így nem jelent túl nagy gondot
a beszerzése. Akár be tudjuk szerezni az állatkereskedésben, vagy egy
állatmenhelyen. De a legjobb az, hogyha egy híres, neves tenyésztőtől
vásároljuk az állatot, mert ő biztos, hogy részletesen elmagyarázza a
tartását, jellemzői tulajdonságait, ráadásul meg tudja mondani a leendő
göri pontos származását legalább nagyszülőkig, amit az állatkereskedésben vagy menhelyen nem biztos, hogy meg tudnak mondani. De
viszont ne vásároljunk nagy, szaporító telepekről, ahol rosszul tartják
őket, mert sokkal nehezebben lesznek szelídek! Piacról se vásároljuk őket!
Időt tekintve pedig főleg tavasszal és nyáron érdemes göri után nézni,
mert ilyenkor születnek a kicsik a tenyésztőknél, és a boltban is nagyobb
a választék ebben az időszakban.
Mint már említettem, inkább tenyésztőtől ajánlatos
vásárolni a görit, mert ott nemcsak több tanácsot tudnak róla
mondani, hanem olcsóbb is. Akár már 5.000 Ft-tól is lehet már görit
vásárolni, (én Gedeont 5000-ért vettem egy tenyészetben) egészen 15.000
Ft-ig, attól függ, hogy mennyi idős, milyen nemű stb. , de nem ritka
vemhes görény még ennél többért is. Az állatkereskedésben
8-10.000Ft-tól lehet csak görényt venni. A menhelyeken általában
ingyen, vagy nagyon olcsón adják. De a görivásárlás előtt az egyik
legfontosabb megvásárolandó kellék a ketrec. Ketrecből rengeteg helyen,
hatalmas választékok fogadnak, tehát egyáltalán nem jelent gondot e
kellék beszerzése, de saját kezűleg is készíthetünk. Lehet kapni akár az
állatkereskedésben, görivel együtt. Vagy pedig beszerezhetünk
barkácsboltban, vagy vasboltban is, attól függ, hogy fa- vagy
vasketrecet szeretnénk. Ezekben a boltokban alapanyagot is tudunk venni,
ha saját magunk akarjuk elkészíteni. Az állatkereskedésben 5.000 Ft-tól
egészen 50.000 Ft-ig lehet ketrecet kapni, attól függ, hogy mekkora és
milyen minőségű. De javasolt, hogy minél nagyobb és tágasabb legyen, hogy
a görény jól érezze magát benne, ha nincs kiengedve. Magasságába legalább
1 méter legyen, szélességébe és hosszúságába 1,5 méter ajánlott.
Alapterülete legalább 0.8 m2 legyen, de ennél nagyobb is ajánlott. Ez
lehet, hogy sok pénzbe kerül, de gondoljunk bele, hogy a kis állatunk
jobban fogja magát benne érezni, mint egy olcsó, kicsi ketrecben. Főleg,
ha kevés szabadidőnk jut görinkre, akkor mindenképp legalább ekkora ketrec
ajánlott. Ha nagyon sokat tudunk foglalkozni vele, akkor esetleg elég lesz
egy kisebb ketrec. Ha házilag készítjük el, akkor is e
méreteket kell figyelembe venni. Lényeg az, hogy a ketrec alja
(alsó lapja) lehetőleg fémből, ne fából legyen, mert így nem tudja
kikaparni ezt a görény, ráadásul a fa fel is szívja a nedvességet. Az a
legjobb, ha az alja mozgatható, tehát kitolható az alja, és így könnyebben
ki lehet tisztítani.
Lehetőleg minél jobb, és stabilabb anyagokat vegyünk, hogy a későbbiekben
is kitartson. Ha megvettük a ketrecet, akkor be is kell rendezni. Az első
és legfontosabb kellék a ketrecbe az alomtál, vagy göri-wc. Ezt szinte
minden állatkereskedésben meg tudja venni az ember. 500 Ft-tól egészen
3.000 Ft-ig, lehet kapni, az átlagár úgy 1.000 Ft körül
van. Ebből ajánlatos 2 db-ot venni, akár tartaléknak, vagy valamelyik göri
több sarokban végzi el a dolgát, ezért is. Természetesen műanyagot
vegyünk, mert a fa könnyen beszívja a nedvességet, ráadásul a műanyagot
könnyebb pucolni. Háromszög alakú az ideális, mert a sarokban könnyebb
elhelyezni. Utána a függőágy vagy búvódoboz következik. Ezeket is lehet
kapni az állatkereskedésben, de meg lehet venni az alapot akár ágynemű-
vagy ruhaboltban is. Amúgy készen 1.000- 2.000 Ft között lehet kapni,
mérettől függően. Az a legjobb ilyen esetben, ha egy függőágyat és egy
búvódobozt is veszünk, így a görény ki tudja választani a számára
megfelelő helyet. Ha 2-en vannak, akkor pedig mindenképp ajánlott. Utána
következnek az etetőtálak és itatók. az etetőtálkából 2 ajánlott, mert ha
2 féle kaját kap, vagy az egyik tönkremegy, akkor ott van a másik.
Lehetőleg fém vagy kerámia tálak legyenek! Itatóból pedig a legjobb
1 golyós itató. A tál és az itató darabja 1.000 Ft-ig van az
állatkereskedésben. Ezek az alapfelszerelések. Lehet még venni mindenféle
kisebb játékot a görény ketrecébe, ha hosszú ideig nem tudunk vele
foglalkozni. 2.000 Ft-ig az állatkereskedésben lehet kapni minden félét. Ha ezeket mind beszereztük, akkor be van rendezve a ketrec.
De ezeken kívül még van  egy-pár kellék, amit még be kell szerezni. A
legfontosabb a szállítóláda. Ha elvisszük görinket az állatorvoshoz, vagy
séta közben elfárad, esetleg nyaralni visszük, akkor is egyaránt jól jön,
és hasznos a szállítóláda. Az állatkereskedésekben be lehet szerezni, úgy
10.000 Ft-ig. Természetesen a nagyobbak drágábbak, de ha mondjuk 2 göri
van, akkor már mindenképp ajánlatos nagyobbat beszerezni. Utána jön a hám.
Ez a kellék általában elengedhetetlen a séta folyamán. A legjobb az ún.
˝H˝ alakú hám, amely a nyakat és a dereket is közrefogja.
Állatkereskedésben 1.000 Ft-tól 4.000 Ft-ig kapható, az átlagár úgy
3.500 Ft körül van. Sok esetben megfelel a nyulaknak árusított hám is,
mert jóval olcsóbb. (nekem is olyan van) Ajánlatos még venni köröm és/vagy
hajvágó ollót is. Mindegyiket papírboltban, nagy áruházakban és
állatkereskedésekben is egyaránt be lehet szerezni. A körömvágó olló
mindenképp ajánlott, de a hajvágó olló csak az angóra és félangóra
göriknek ajánlott, a normál rövidszőrűeknek nem. Az angóra és félangóra
göriknek továbbá még ajánlott valamilyen fésű is. Ezt is be lehet szerezni
az állatkereskedésben és a boltokban.
Havi etetés és itatás 1 kifejlett görinek: 3.000 Ft-tól
10.000 Ft-ig Ebben bent vannak a konzervek, száraztápok, házi eleségek,
vitaminok és víz. Vemhes vagy szoptatós görinek 8.000 Ft-tól 12.000 Ft-ig.
(később még visszatérek)
Állatorvosi költségek: 1 éves kor alatt egy évben 2 oltás 4.000 Ft körül
van. Utána már csak évente 1-szer 2.000 Ft. Ivartalanítás 3.000-
15.000 Ft-ig (a nőstényé persze drágább, mint a hímé). Bolha és egyéb
élősködők elleni kezelés 1.500 Ft-ig, por vagy spray formájában. Belső
élősködők elleni kezelés 500- 1.000 Ft-ig negyedévente.
Ha minden felszerelés megvan, akkor irány
a görivásárlás! Már leírtam a beszerzés módját, úgyhogy erre nem térek ki.
Ha már az állatkereskedésben vagy a tenyészetben vagy egyéb helyen ott
állunk a göri(k) előtt akkor felmerül bennünk az a kérdés, hogy vajon egy
kisebb, karcsúbb, fürgébb, kecsesebb nőstényt vagy egy nagyobb, izmosabb,
testesebb hímet választunk. Végül is először ízlés kérdése, de mindegyik
nemnek vannak jó és rossz tulajdonságai. Ha nem ivartalanítjuk őket, akkor
mindegyikkel lesz gond az ivarérés és a párzás időszakában. A nőstényekkel
az a gond, hogy 1 éves korban elkezdenek tüzelni, és ha nincsenek
bepároztatva sokáig, akkor mindenféle egészségügyi problémák lépnek fel
náluk, először begyullad a méhük, majd ez halálhoz is vezethet! Persze az
állatorvos tud adni ún. ivarzáselnyomót. De ha nem akarunk kicsiket, akkor
az a legjobb, ha 7-8 hónapos korában ivartalanítjuk. A nőstény görik
viszont vadászatra megfelelőbbek, mint a hímek, mert a szűkebb járatokba
is beférnek, és fürgébbek is. A hímekkel az a gond, hogy a párzási időszakban
erősen jelölnek, bundájuknak is erős szaga lesz. Ráadásul kissé
agresszívek is lehetnek gazdájukkal szemben. De ha ivartalanítjuk, akkor
megszűnik mindez, 8-9 hónapos körül ajánlott ez. Ha a nem (hím vagy
nőstény) kiválasztása
megvan, akkor sokaknak felmerül a kérdés, hogy 1 vagy több görit válasszon
és tartson. Én végül is nem mondok ellene semelyik választásnak sem, de ha
a nap legnagyobb részében nem érünk rá, hogy foglalkozzunk vele,
akkor ajánlatosabb 2 vagy több görit tartani. De ha van napi több órás
szabadidőnk, akkor viszont inkább 1 göri ajánlatosabb, mert az viszont
jobban az emberhez szokik. Ha nincs sok időnk, vagy csak amúgy, mondjuk
vadászat céljából úgy döntünk, hogy tarunk több görit, akkor érdemes már
csoportokat is kialakítani. A csoport 2 göritől fölfelé számít csoportnak.
Nagyon fontos, hogy a csoportba csak egy hím kerüljön, mert különben több
hím között verekedés törhet ki. Néhány tipp a kialakítására: két nőstény,
három nőstény, két nőstény és egy hím, vagy esetleg három nőstény és egy
hím. Ezek a megoldások. Ha pici, fiatal kölyköt vagy kölyköket vásárolunk,
akkor legjobb, ha 6-12 hetese(ke)t, mert már fejlettek ahhoz, hogy
elválasszuk anyjuktól, de még meg lehet szelídíteni és be lehet tanítani
őket.
Mint már említettem, már mielőtt megvásároljuk a görit,
előtte már meg kell venni a felszereléseket. Csak így vegyük meg a leendő
társunkat, mert ha utána még veszünk mindenféle cuccot, és mondjuk
még berendezzük a ketrecet, akkor az nagyon megterhelné még az amúgy is
labilis lelkiállapotát. Tehát a legnagyobb rendnek, fegyelemnek és
felkészületnek kell lennie a göri érkezésekor. A ketrecét állítsuk be a
végleges helyére, huzatmentes, félárnyékos helyen, akár kint a kertben
vagy a lakásban. tegyük be a ketrecbe, és mikor megnyugodott, akkor
adjunk neki enni- és innivalót, de innivalót legalább! Éjjelre is
biztosítsunk nyugalmat neki!
Az első napokban is útszintén biztosítsuk neki a lehető
legnagyobb nyugalmat, hogy had nyugodjon meg, mert elég nagy ˝stressz˝
neki, hogy elszakították családjától. Igaz, hogy sok ismerőst, barátot,
rokont érdekelhet az új görid, de az első napokban ne csinálj belőle
látogatást az ismerősöknek! Mert ez a látogatás megnehezíti
beillszekedését, és ha állandóan zavarják, akkor a végén nem is tudja már
megismerni gazdáját. Tehát a megérkezése után 1 hét múlva legkorábban
lehet csak látogatás. De viszont te foglalkozz vele, beszélj hozzá, játssz
vele, hogy megszokja, hogy te vagy a gazdája. Adj neki enni és inni
rendszeresen, sokfélét, s majd rájössz, hogy mit szeret a legjobban!
Mivel a vadászgörények ragadozók,
ezért táplálékuk nagyobb része húsfélékből áll. Emésztőrendszerük
viszonylag rövid, ezért is főleg húsféléket esznek, mert egyes növényi
táplálékok teljesen emészthetetlenek számukra. De azért pár növényi
eredetű ételt is elfogyasztanak, ezt mindjárt leírom. Mivel ragadozók,
ezért rendkívül jó a szaglásuk és az ízlésük. Mivel rendkívül
kíváncsiak, ezért ha tehetik, mindent megkóstolnak, legyen az virág vagy
rongyok. De ezeket kerüljük el, mert ha sokat és rendszeresen fogyasztanak
ilyenekből, akkor az bélzáródást és mérgezést okozhat, és akár bele is halhatnak.
Kerüljük az egyoldalú táplálást, rendszeresen és változatosan etessük
kedvencünket! Most pedig részletesen leírom, hogy mit adhatunk görinknek.
-
Hús: Adhatjuk
neki nyersen vagy főzve, de inkább nyersen ajánlatos adni, mert
főzéskor bizonyos vitaminok távozhatnak belőle. Adhatunk neki
csirkehúst, vadhúst, birkahúst és nyúlhúst. Sertéshúst ne adjunk neki nyersen, mert hordozhatja az Aujeszki-kór nevű betegséget!
Húsokon kívül adhatunk még belsőségeket, csontokat.
-
Hal: Lehet tavi vagy
tengeri. Mindenképp főve adjuk!
-
Konzerv (görény, macska): A görik szeretik a konzerves ételeket, mert puha húsúak és táplálóak.
A görény és macskakonzerveket egyaránt kedvelik. Kutyakonzervet nem
ajánlatos adni, mert nincs tantriumtartalma, ami a göriknek fontos
tápanyag.
-
Száraztáp (
görény, macska): Ezt is szeretik a görények. Ajánlatos beáztatni
tejbe vagy vízbe, vagy mellé bőséges folyadékot adni! Adhatunk
neki macskatápot, de már lehet egyre több helyen göritápot kapni!
-
Élő állat: Ha vadászati
célra tanítjuk be görinket, akkor adhatunk neki élő állatot, legyen az
egér, hörcsög vagy patkány, esetleg nyúl (de ez nem nagyon ajánlott!).
-
Tejtermékek: A tejből hígítva, mértékelten adjunk! Adhatunk különféle joghurtokat,
túrókat, tejbegrízeket és egyéb tejterméket, néha, de ne sokat, mert
hasmenést okozhat!
-
Tojás: Adhatjuk
főzve vagy rántottaként, de az a legjobb, ha hetente 1-szer nyersen
adunk belőle, mert szebb szőre lesz görinknek.
-
Növényi eredetű ételek:
Adhatunk néha görinknek különféle
gyümölcsöt (ne túl savasat, pl. citrusféléket ne!) és zöldségeket,
pl. krumplit főve, répát, uborkát, paprikát, paradicsomot.
-
Vitaminok: A
vitaminok egy részét a táplálékokban megtalálhatjuk, (amit görinknek
adunk) de még kiegészítőként lehet kapni az állatkereskedésben
különféle vitaminokat, akár paszta vagy kemény, rágcsálnivaló
formájában.
-
Folyadék: Végül, de nem utolsósorban említem meg, hogy
görényünknek mindenképp adjunk folyadékot, leginkább vizet, amit
naponta 1-szer minimum, de inkább 2-szer is cseréljünk! A legjobb, ha
nem tálból, hanem az állatkereskedésben kapható, felfüggeszthető, ún. golyós itatóból
itatjuk. Ide
sorolandó még esetleg a higított, és/vagy laktózmentes tej (általában
macskatej). Ásványvizet ne nagyon adjunk, mert a legtöbb göri
idegenkedik tőle (szén-dioxid miatt), még ha oly magas az
ásványianyag-tartalma!
Ha kisgörit vásároltunk, és
nemrég hoztuk el az anyjától, akkor először naponta 4-5
alkalommal, kisebb adagot adjunk neki, hogy fejlődése egyenletes és
kiegyensúlyozott legyen, és ne lépjenek fel nála emésztési gondok. Ezt
úgy kb. 2-3 hétig csináljuk, utána lassacskán szoktassuk át a 3-4
alkalommal való etetésre. Ekkor már persze 1 etetésnél nagyobb adagot
adjunk neki! Ez is mehet kb. 2-3 hétig. Utána lassacskán jöhet a napi
2-3 etetés. Ekkor már minden bizonnyal 3-4 hónap körüli. Ekkor is
várjunk 2-3 hetet, s utána már naponta csak 2 alkalommal etessük. Ezt
az etetést már felnőtt korában is tartsuk be, mert már ez a végleges
etetés. Tovább már ne csökkentsük! Ha egyszerre felnőtt görit
veszünk vagy kapunk, ott már nem kell ezt ˝eljátszani˝! Elég, ha
naponta 2- szer adunk enni neki! Ha vemhes vagy szoptatós nőstényünk
van akkor is elég lényegében a napi 2 etetés, csak annak minőségét és
mennyiségét növeljük! Adjunk hozzá több vitamint és ásványi anyagot! Ha hazahozzuk új görinket, már aznap kezdjük el
már etetni, mindenfélét adjunk neki, és majd rájövünk, hogy mit szeret
a legjobban.
Mindegyik
vadászgörény külön kis egyéniség, ezért nagyon nehezen lehet ugyanolyan
személyiségű görényt találni. Mindegyiknek megvannak a maga kis evési,
tisztálkodási és egyéb szokásai. Valamelyik görény mondjuk a tálban eszi
meg az eledelét, valamelyik eldugdossa, és megint más göri a tálból veszi
ki, és közvetlenül mellette megeszi. Mégis van sok olyan fontos, görikre
jellemző tulajdonság, amit minden göri egyformán csinál. Ami a
legfontosabb és minden vadászgörényre jellemző, hogy társas állatok. Ha
egy görit tartunk, akkor mindenképp biztosítsunk neki társaságot és
játszótársat mi, mint gazdik személyében! Ha többet tartunk, akkor viszont
nem muszáj, mert eljátszanak egymással általában. De azért akkor is
fogalakozzunk néha velük! Engedjük ki a lakásban görinket, akár naponta
egy órára, mert szüksége van a mozgásra! De előbb persze görénybiztossá
kell tennünk otthonunkat! Pakoljunk el minden veszélyes holmit abban a
helységben, ahol kiengedjük állatunkat! Ellenőrizzük le, hogy nincs
balesetet okozó tárgy, nem tud fölmászni-e sehova, nem tud-e kinyitni
valamilyen ajtót, nem tud leborítani valamilyen veszélyes tárgy(ak)at!
Csak ezután engedhetjük ki görinket! Ha viszont úgy döntünk, hogy nem
akarjuk a lakásba futtatni görényünket, meg amúgy is akarunk kis
változatosságot és élményt nekik, akkor nyugodtan vigyük el sétálni egy
közeli erdőben! (Néha napján ajánlott is, ha van lehetőség rá). Itt
kedvére túrhatja a földet, új szagokkal ismerkedik meg, tehát nagy élmény
és kikapcsolódás gazdája és ő számára is. Ezt majd még részletesen leírom
a séta című pontnál. Most pedig leírok néhány viselkedésformát, amit minden
vadászgörény hasonlóan csinál.
Harc és játék:
Aligátor fogás: Ezt két görény csinálja egymás között, amikor
játszanak. Ilyenkor megpróbálják eldönteni, hogy ki a domináns a kettejük
között. Az egyik göri megragadja a másikat a nyakánál, és maga alá
˝gyűri˝. Ez a két göri között játéknak számít, de ha emberrel játssza
ugyanezt, akkor számunkra harapásnak tűnhet, mert a görik egymással durvábba játszanak, mint mondjuk a macskák. Ez azért van mert a
nyakbőrük keményebb, és ezért fájdalomküszöbük is magasabb. Ha ilyet
tapasztalunk, akkor pöcköljünk az orrára, és mondjuk a nem szót! Ezt még leírom részletesebben a harapás című pontnál.
Kergetés: A görények imádják kergetni játék közben kergetni egymást. A
gyengébb meghátrál, elfut, az erősebb pedig üldözőbe veszi. Ha egy görit
tartasz, akkor lehet, hogy Téged vesz rá, hogy kergesd! Ilyenkor
körülugrál, majd elkezd gyorsan futni. Ekkor vedd üldözőbe, csak
vigyázz nehogy baja essen! Lassan és óvatosan fuss utána!
Örömtánc: Ilyenkor a görény tele van
energiával, játszani akar. Körbeugrál a földön, közben ugrálva hátrafelé
halad, makog és pattog. Gedeon is sokszor szokta ezt csinálni. Esetleg, ha van a földön valami ruha, akkor arra
is ráugrik, és játszik vele. Ha egy görit tartasz, akkor úgyszintén játssz
vele! Menj utána, kergetheted, kezeddel gyöngén vakarhatod vagy
ütögetheted! Játszhatsz a göriddel ruhával is, ilyenkor jól esik
neki, ha húzogatod a földön vele!
A farok csóválása: Játék közben megfigyelhető, hogyha
az egyik görény izgatott, akkor ide-oda mozgatja a farkát. Ez akkor van,
ha mondjuk az egyik göri bemegy a csőbe, a másik pedig kint izgatottan vár
rá. Ha kijön a csőből, akkor a másik játékból rátámad.
Lábon harapás: Ezt sok görény csinálja, általában
játékból. Ha egyedül van, és hirtelen bemegyünk hozzá, akkor lábon
haraphat, így is fölhívhatja a játékra a figyelmet. Ha kisgörink van,
akkor le lehet szoktatni erről a viselkedésről. Esetleg akkor is lábon
haraphatnak, ha félnek, vagy izgatottak.
Táplálkozás:
Az étel elhurcolása: A görények arra születtek, hogy elraktározzák a
felesleges ételt. Egy kis mennyiséget megesznek, és ha van még elől kaja,
akkor a maradékot eldugdossák. Ezért inkább ne etessük görinket a
lakásban, mert ha ott csinálják ugyanezt, és nem vesszük észre, akkor
előbb-utóbb romlásnak indul a kaja és bűzleni fog, ami pedig kellemetlen
lesz számunkra. Tehát a ketrecben etessünk, és azt is nézzük át naponta!
Ha nagyon kell, akkor akár naponta vagy kétnaponta takarítsuk ki azt! Ha
még fiatal a görink akkor próbáljuk meg leszoktatni erről a nemkívánatos
viselkedésformáról, úgy, hogy kis mennyiségű táplálékot adunk neki,
és azt is apró darabokban!
Az etetőtál felborítása:
Ez is szintén nemkívánatos viselkedés. Ennek több oka lehet. Lehet az is,
hogy mivel a görények játékos állatok, és a tállal is játszani akarnak, ha
unatkoznak. Ilyenkor foglalkozz vele többet! Az is lehet az oka, hogy
félnek, vagy izgatottak, és ezt Neked el akarják mondani. Vagy lehet, hogy
már ettek, többet nem kérnek, és azért unalomból borítják ki a maradékot.
Hangadás:
Makogás: Ha makognak, akkor izgatottak, vagy boldogok. Akkor csinálják,
mikor játszanak egymással, vagy Veled. De ha egyedül vannak, és valaminek
nagyon örülnek akkor is adnak ilyen hangot. Én megfigyeltem, hogy mikor az
anyagörim hívja a kicsiket, akkor is ilyen hangot ad.
Visítás: Ezt a hangot akkor adják, ha valami fáj neki
vagy valamitől nagyon félnek. Esetleg akkor is visíthatnak, ha durván
játszanak egymással, verekednek, vagy rossz a kedvük. Ha azért visítanak,
mert megsebesültek, akkor baj van. Ha nagy a seb, akkor pedig mindenképp
vidd el azonnal állatorvoshoz!
Fújás: Ha fúj a görid, akkor nagy a valószínűsége, hogy
rossz a kedve vagy dühös, esetleg fél valamitől. Ilyenkor légy óvatos, ne
emeld fel hagyd békén! Csak akkor fogd meg, ha már megnyugodott, és nem
fúj!
Lihegés: A görik nem tudnak izzadni, mint az emberek,
és nem lihegnek általában, normál esetben. Ha már nagyon meleg van,
általában 30°C vagy afölött, akkor lihegnek a görik, főleg, ha napon
vannak. Ekkor már megnő a hőguta veszélye, úgyhogy ha ilyet tapasztalunk,
akkor adjunk neki hideg vizet, és hűtsük le! Ha nagy a baj, akkor pedig
vigyük el állatorvoshoz!
Egyéb viselkedésformák:
Felborzolt farok: Ha a görik izgatottak, vagy félnek, akkor gyakran
lesz a farkuk felborzolt. Én akkor szoktam megfigyelni a görimen, ha
sétálni viszem, és valami új dolgot fedeznek fel. De ez persze lehet a
játéktól is.
Vakarózás: Ez is
egy tipikus görényviselkedés, és nem kell egyszerre arra gondolni, hogy
bolhásak. Ha felkelnek, vagy abbahagyják a játékot, akkor imádnak
vakarózni. De azért nézd át a görid szőrét, mert ha mégis bolhásak vagy
kiütésük van, akkor az már baj, és vidd el állatorvoshoz!
Tüsszögés: Ez is egy jellegzetes görényviselkedés. A
görények sokat tüsszögnek, ugyanis nem jól látnak, és éppen ezért
általában szagok alapján tájékozódnak. Mindent megszaglásznak, ami
elérhető számukra. Ha a port szagolják, akkor tüsszögnek. De ha folyik az
orruk és sokszor tüsszentenek, akkor ajánlatos elvinni állatorvoshoz.
Tárgyak elvonszolása: Ha a görik mondjuk unatkoznak,
vagy valami nagyon érdekli őket és mozdítható, akkor azt megpróbálják
elvinni. Legyen az papucs, rongy, tál vagy akármi.
 A vadászgörények
jellegzetes tulajdonsága. A kisgörik, akik kezdik felfedezni a
környezetüket 3 hetes koruktól, bizony harapnak. Ilyenkor megkóstolnak
mindent, még nem látnak, harapás és szaglás útján tájékoznak. Ezt majd
még részletesen leírom a Tenyésztés című fejezetnél. 5 hetes
kortól kezdve már el lehet kezdeni foglalkozni vele. Játsszunk vele, s
ha harap, finoman pöcköljünk az orrára, és mondjuk, hogy nem!
Ha naponta 1 órát foglalkozunk vele, akkor felnőtt korára kezes, csak
játékból, finoman harapó göri lesz belőle. A kisgöriknél a harapás
evésre, védekezésre és játékra szolgál. Evéskor persze haraphat.
Játéknál tanítsuk meg neki, hogy csak finoman, óvatosan harapjon, ami
a gazdinak sem fáj. Védekezésnél szoktassuk le a harapásról, főleg ha
Tőlünk és előlünk védekezik! Ha viszont a göri felnőtt, és vad, akkor
már nehezebb dolgunk van. Már megrögzöttek a reflexei, általában
mindig ugyanazt csinálja ugyanabban a helyzetben. Csak hosszas munka,
szelídítés és fáradozás árán lehet nagyjából szeld göri ilyen
esetekben. Más dolog viszont, ha vemhes és/vagy szoptatós nőstény
harapós. Ilyenkor bármilyen szelíd és bizalmas gazdájával szemben,
valamennyire mindig harap, de ez csak egy természetes védekezési
reflex, tehát aggodalomra nincs semmi ok! Ha felneveli a kicsiket,
akkor visszaáll a szelídsége. Ha teljesen szelíd a göri, akkor is
előfordulhat, hogy megharaphat, mondjuk ha húst vágtunk a konyhába, és
hússzagú a kezünk. Ezeket is vegyük figyelembe!
Büntetési módszerek:
-
Orrpöckölés
Leggyakrabban használt módszer. Ebben az esetben a göri orrát meg kell
pöckölni! Pöccintsünk rá az orrára, és közben mondjuk, hogy nem!
-
Fejrázás
Fogjuk össze a pofiját és tartsuk csukva a száját! Rázzuk meg, s közben
mondjuk a „nem” szót!
-
Új
a szájban
Ujjunkat rakjuk a szájába, s az alsó
álkapcsát nyomjuk egy kicsit lefelé. Nem fog örülni neki, nyelvével
megpróbálja majd ujjunkat kinyomni. Legcélszerűbb a hátsó őrlő fogakig
betenni a hüvelyk ujjunkat, mert így ha meg is harap, az nem olyan
fájdalmas, mint az első éles fogakkal. Nem beszélve arról, hogy mi sem
teszünk kárt az első éles fogacskákban.
Összefoglalva:
- Ne féljünk a görénytől!
- Legyünk mindig következetesek!
- Ha rossz, megbüntethetjük
- Dicsérjük, ha jó.
 A
görények a természetben is tiszta állatok, egy helyre ürítenek, és egy
helyen alszanak. Éppen ezért a házi vadászgörények is tiszta állatok,
így nem jelent nagy gondot a szobatisztaságra szoktatásuk. Általában
már az ösztönükben van a szobatisztaság, de ha mégsem, akkor rá kell
szoktatni az alomtálcára! Ezt először is kezdjük a ketrecben.
Legtöbbször sarkokban végzik el a dolgukat, úgyhogy ha lehetőségünk
van rá, akkor a ketrec mind a 4 sarkára helyezzünk alomtálat!
Általában alvás után ürítenek, úgyhogy ha felkelt, akkor tegyük rá
finomam a fenekét az alomládára! Ha elvégezte a dolgát, adjunk neki
jutalomfalatot! Ezt ha 3-szor megismételjük, negyedszerre már tudni
fogja. Viszont más a helyzet, ha a lakásban engedjük ki! Megfigyeltem
a göriimnél, hogy a szobában minden sarokba ürítenek, nemcsak egy
helyre, mind a ketrecben. Ha ezt tapasztaljuk, akkor ismételjük meg az
előbb leírtakat!
Már előbb említettem, hogyha nem
szeretnénk a lakásba elengedni görinket, vagy változatosságot akarunk
neki, akkor jó választás a séta. Néha napján amúgy is ajánlott egy
kiadós erdei séta. Ez remek időtöltés görény és gazdája egyaránt.
Némelyik görény legalább szeret annyira sétálni, mint mondjuk egy kutya
vagy egy macska. Általában a hímek szívesebben sétálnak, de végülis
fajtája és kedélyállapota válogatja, noha meg az is, hogy mennyit viszik
sétálni. Mielőtt nekivágunk e kalandnak, előtte nem árt néhány dolgot
tisztázni. A legfőbb felszerelés a hám és póráz. Már leírtam, hogy hol
és mennyiért lehet beszerezni. Kétféle hám létezik: a ˝H˝ alakú és a
˝8˝-as alakú (hurkos). A ˝H˝ alakú biztonságosabb, mert állítható a
mérete, szorosan a nyakra és a derékra tegyük, különben kibújhat belőle.
Pórázt általában adnak hozzá, de lehetőleg minél hosszabbat vegyünk!
Csak akkortól vigyük görinket sétálni, miután már minden oltását
megkapta! Az első oltást leghamarabb 8 hetes korában kaphatja (ezt majd
még leírom részletesen). Ezt ha megkapta, utána pár nap múlva már
vihetjük sétálni görinket, de ajánlott a következő, ismétlő oltás után
vinni, ami az első után egy hónap múlva történik! Fokozatosan szoktassuk
rá a hám használatára, először kicsit, majd egyre nagyobb távokat
menjünk vele! Először csendes utakon menjünk vele, s vigyázzunk a kóbor
kutyákkal, mert könnyen megtámadhatják a görit. Ha nagyon szelíd, és
megbízunk benne, akkor csendes, erdei utakon póráz nélkül is vihetjük.
De figyeljünk rá állandóan, s közben mondjuk neki, hogy gyere!
Ha hosszabb útra visszük görinket, akkor vigyük el a szállítóládáját is,
ha elfárad, vagy valami baj van, akkor az menedék és biztonságban érzi
magát! Ha melegben visszük sétálni görinket, akkor mindenképpen kell
hideg, friss vizet, és egy kis élelmet vinnünk! Mikor megérkezünk,
tegyük be a görit a helyére, adjunk neki friss vizet és ételt. Ha
kifáradt, akkor biztos aludni fog egy kiadósat!
1: Vadászgörény vadászgörénnyel
Mint már említettem, a
vadászgörények társas lények, tehát, ha nem tudunk vele eleget
foglalkozni, akkor ajánlott a két görény tartása. Most a következőben
leírom, hogy hogyan lehet összeszoktatni göriket egymással, és hogyan
nem ajánlatos.
A) Nőstényt nősténnyel: A nőstény görik általában békésebbek, mint a
hímek. Tehát összeszoktatásuk könnyebb. Legjobb, ha kiskorban szoknak
össze, mert ez sokkal gördülékenyebb. Ha felnőtt egyedekkel csináljuk
ugyanezt, akkor az már több türelmet igényel. Ha az egyik már idáig is
velünk lakott, akkor előfordul, hogy az új görit betolakodóként
kezeli, erre is készüljünk fel! Először is vagy egymás melletti
ketrecbe tesszük őket, vagy mindkettőt rövid pórázra kötjük, és
engedjük, hogy had szaglásszák meg egymást! Felügyelet nélkül ne
hagyjuk őket, mert lehet, hogy összeverekednek, aminek súlyos
következményei lehetnek, bár ez nőstényekre nem annyira jellemző. Ha
már körbeszaglászták egymást, és nem próbálják egymást harapni, akkor
hosszabb pórázra is engedhetjük őket. Ha verekedni akarnak, azonnal
válasszuk szét egymást! Ha nincs baj, akkor lassacskán levehetjük
róluk a pórázt, de maradjunk a közelben! Most már megtettük az első,
alaplépéseket. Ha már jól megvannak egymással, akkor mindig egyre
többet eresszük össze őket! A kezdettől számítva 5 nap múlva már
együtt is alhatnak, ha minden rendben ment. Ivaros és ivartalanított
nőstényt ugyanúgy össze lehet szoktatni, habár az ivartalanított
nőstények általában kicsit elevenebbek. Kisgörit naggyal is a leírtak
szerint kell, de legyünk türelmesebbek velük, ugyanis a nagyobb göri
megtámadhatja a kisebbet.
b) Hímet hímmel: A hímek kissé agresszívebbek, durvábbak, mint a
nőstények a párzási időszakban, amit már említettem. De ha a hímeknél
is kiskorban szoktatjuk össze egymást, akkor persze könnyebb. A
testvérek, akik együtt nőttek fel, általában nem verekednek, bár itt
is a párzási időszakban előfordulhat. Két kifejlett hím
összeszoktatása már elég nehézkes, úgyhogy ha két hímet akarunk
tartani, akkor mindkettőt ivartalanítsuk! A hímek ivartalanítás után
nyugodtabbak lesznek, nem lesz erős szaguk, és a jelölés is megszűnik.
Ezt még leírom az ivartalanítás című résznél. Tehát a legjobb, hogyha
csak ivartalanítás után szoktatunk össze hímeket. Ivartalanítás után
1-2 hét múlva kezdjük el, a nőstényeknél leírtakat alkalmazzuk itt is!
C) Nőstényt hímmel: Ha mindkét nemből szeretnénk tartani, akkor lehet
csoportokat kialakítani, amit már leírtam. Lehet egy hímet és egy
nőstényt tartani. De viszont, ha nincsenek ivartalanítva, akkor párzás
időszakában nagy esélye lehet, hogy vemhes nőstény görink lesz. Ha ezt
el akarjuk kerülni, akkor ajánlatos mindkettőt (legalább is a hímet)
ivartalanítani. Ekkor a hímnek is megszűnik a szaga és a jelölése, és
a nőstény sem fog többé tüzelni. Tehát két legyet ütöttünk így egy
csapásra. Így már békében megvannak egymással, nincs komolyabb gond
velük. De ha viszont tenyészteni akarjuk őket, akkor viszont tartsuk
külön egymást, és csak a párzáskor, esetleg utána eresszük össze! Ezt
még leírom a Tenyésztés című fejezetnél.
2: Vadászgörényt más állattal
A) Macskával: A görények a
macskával tudnak összeszokni a legjobban. Itt is az a legjobb, ha mind
a két állat kiskorú, kb. egyidős. Mert ha mondjuk a macska a nagyobb,
akkor előfordul, hogy megtámadja a kisebb görényt. De ha fordítva van,
akkor meg a nagyobb göri támadhatja meg a kisebb cicát. Ha mindkét
állat felnőtt, akkor meg azért nehéz az összeszoktatásuk, mert egyik
sem akar maga mellet megtűrni egy másfajta állatot. Összeszoktatásnál
azokat vegyük figyelembe, amit a görényeknél az előbb leírtam! Gedeon
görimet fiatal korban szoktattam, össze a cicánkkal, és jó barátok
lettek.
b) Kutyával: Ez a választás már kicsit nehezebb. Mert ugye a kutyáknál
sok különbség van a testméret között. Egészen a kis 3 kilós kis
terrierektől az 50 kilós farkaskutyákig változnak. Ez utóbbi fajta és
hasonló fajtájúak azért nem ajánlottak, mert túl nagyok, és a görényt
ellenségnek, prédának nézhetik, mégha kiskorukban is szoktak össze.
Vannak viszont a kisebb fajtáknál is tipikus vadászkutyák, mint pl. a
tacskó. Ezzel vagy kiskorban szoktatjuk egymást össze vagy soha. Mert
ha később szoknának össze, akkor vagy a kutya vagy a görény vadászna a
másikra. Tehát kutyák közül valami békésebb fajtával tartsuk együtt a
görényt! A görényeknél leírtak alapján szoktassuk össze őket!
Figyelem! Görényt
rágcsálókkal, madarakkal, terráriumi állatokkal ne szoktassuk össze,
mert ennek súlyos következményei lehetnek ezekre az állatokra nézve!
Hiába kis korban próbálkozunk, a görény vérében benne van a vadászat,
úgyhogy később izgató hanguk és szaguk miatt levadászhatja őket!
Tippek, hogy megtaláld az elveszett görényed:
Ha megszökött a görényed, van egy pár lehetőség, amivel megnövelheted az
esélyed, hogy megtaláld.
Amikor a görény kijut a szabadba, nagyon kedvesek lesznek és megpróbálnak
emberekhez közelíteni, de sajnos vannak olyanok, akik nem akarnak nekik
segíteni és vannak olyanok is, akik meg fogják tartani az "új
szerzeményüket". Ezért nagyon fontos, hogy még időben cselekedj:
- Ellenőrizd le a házat, vagy a lakást körültekintően, és próbálj
bevonni a keresésbe minél több embert, hisz "több szem többet lát". És
lehet, hogy pont másvalaki fogja észrevenni azt, ami felett te
elsiklottál. Nézz át minden sarkot, repedést és zugot, főleg a
konyhaszekrények, ruhásszekrények fiókjait, hátulsó részeit, a dívány
alját, stb-stb. Majd nézd át újra. Ne legyen olyan hely, amit még nem
néztél át, és esetleg ott lapulna a kis "szökevény".
- Alaposan nézd át a kertet és a szomszédságot is, ott is minden
sarkot, zugot és repedést.
- Látogasd meg a szomszédokat, ajtóról ajtóra és mindenkivel tudasd,
hogy elveszett a görényed. Meséld el, hogy hogyan néz ki, sőt jobb, ha
fotót tudsz róla mutatni, és győződj meg róla, hogy elmesélted, hogy
hogyan viselkedik. Értesítsd a postást, az újságkihordó fiút, a
gyerekeket, mindenkit, aki esetleg találkozhat vele kinn az utcán.
- Készíts egy "elveszett!!" plakátot, legyen rajta a telefonszámod,
színes fotó a görényről és részletes leírás: neve, színe,
megkülönböztető jelei, és ajánlj fel jutalmat a megtalálónak. Ne írj rá
konkrét összeget, nehogy az emberek keveselljék, és ezért ne keressék!
Ha a görényed orvosi kezelés alatt áll, ne felejtsd el megemlíteni a
plakáton! Tedd ki a plakátot buszmegállóban, állatkereskedésekben,
kisboltoknál, iskoláknál, templomoknál, közösségi házaknál illetve a
lámpaoszlopokra, házad falára és még ahová lehetséges.
- Lépj kapcsolatba a helyi állatmenhelyekkel, állatorvosokkal és
tájékoztasd őket, hogy elveszett a görényed és értesítsenek, ha
bármilyen információjuk lesz róla. Nekik is adj a plakátból!
- Hirdesd meg az interneten, és a helyi
újságában is!
- Hagyj a kertben vagy a környéken egy kis hordozót, benne a kedvenc
takarójával, ételével és vízzel, mivel a görényeknek nagyon jó szaglásuk
van. Ha még a közelben van, ez is segíthet, hogy visszataláljon.
- Keresd több napig, bár ha télen a hidegben
történt, akkor kisebbek a túlélési esélyei.
Van néhány dolog, amit megtehetsz, hogy megelőzd a görényed szökését.
Hogy megelőzd a szökést, görénybiztossá kell tenned az otthonod! És ez nem
egyszeri, hanem folyamatos tevékenység. Olvasd át a következőket!
A leggyakoribb szökési lehetőség az otthonodban:
- Kinyomják az ajtón vagy ablakon lévő szúnyoghálót
- Kinyomják az ajtót, ha az nincs rendesen becsukva
- A szellőzőn kimásznak
- Leugranak, vagy leesnek az erkélyről
- Kiszabadulnak a hámból vagy a pórázról
Azzal elkerülheted a szökését, ha nagyon kézhez
szoktatod, kitalálsz neki valamilyen rövid és egyszerű nevet, és
betanítod, hogy hallgasson rá, például finom étellel. Sajnos ez sem
100%-os védelem, mert sok más dolog érdekelheti jobban abban a
pillanatban, amikor hívod. De ez is növeli az esélyét annak, hogy
egyáltalán ne szökjön el.
Végezetül érdemes a hámra egy kis címkét feltenni (az elérhetőségeddel),
hogy az emberek lássák, hogy ez egy kedvenc és nem vadállat és így talán
inkább megpróbálják megfogni ( ha persze hámmal szökött el.).
Kölyök állatok oltása és féreghajtása
A kölyök állatok oltására kétféle protokoll létezik. Többszöri oltás
nagyobb védettség megszerzését jelenti.
1. oltási menetrend:
Első kombinált oltás 12. hetes korban
Első ismétlő oltás 16. hetes korban
Második ismétlő oltás 1 éves korban
Veszettség elleni oltás hetes kor után
2. oltási menetrend:
Első kombinált oltás 12 hetes korban
Első ismétlő oltás 16 hetes korban.
Veszettség elleni oltás hetes kor után
Kombinált oltás: Caniffa CH + Caniffa L, mennyiség: 0,5 ml
(ajánlott vakcina és mennyiség)
Veszettség oltás: Rabisin, mennyiség: 0,5 ml (ajánlott vakcina és
mennyiség) Az utolsó oltás után minimum 14 nap várakozás szükséges a
vakcina beadásához!
Féreghajtás: 2-6 hetes korban valamilyen pasztával.
Felnőtt állatok oltása és
féreghajtása
A felnőtt állatoknak évente 1-szer
szükséges a veszettség elleni és a többi oltás megismétlése. A
féreghajtás az előbbi, leírtak szerint.
A vadászgörények tiszta állatok, ezért nem jelent túl
nagy gondot a tisztán tartásuk. Mégis az első és legfontosabb alapvető
dolog, hogy az etetőtálját mindennap kimossuk, a vizét pedig naponta
legalább 1-szer cseréljük. Ha szétcipelt ételmaradékot találunk a ketrec
különböző pontjain, akkor az mindenképp vegyük ki, mert különben hamar
romlásnak indulhat. Inkább adjunk neki frisset, de kisebb mennyiségűt!
Esetleg, ha az alomtól távol vannak ürülékdarabok, akkor azokat is
vegyük ki! Az alomtálat görénytől és korától függően 2-4 naponként
ürítsük ki és tegyünk bele új almot, vagy göri vagy macskaalmot! Hetente
csináljunk nagyobb takarítást, a ketrecaljat mossuk ki meleg, gyenge
mosogatószerrel, majd töröljük szárazra azt! Figyelem! Ne használjunk a ketrecalj mosásához sósavat, hypót, vagy bármi erős, maró
vegyszert, mert ez a görény egészségére nézve káros lehet! Lenyalhatja
vagy beszippanthatja, ami súlyos betegségeket okozhat. A ketrecben levő
rongyokat rázzuk és mossuk ki, a búvóládáját rázzuk ki! Ha ezeket
megcsináljuk mind, akkor már higénikusak vagyunk. Ajánlott évente 1-szer
a ketrecét felújítani, alaposan áttörölni, akár le is festhetjük.
Mint már említettem a vadászgörények tiszta állatok,
tisztítják, ápolják magukat. Ha esetleg séta után koszos, sáros lett
vagy mondjuk bolhás, akkor lefürdethetjük. Erre vagy kutyasampon, vagy
görénysampon, esetleg egy lágy babasampon a megfelelő. Töltsünk
egy nagyperemű vödörbe langyos vizet, a feléig! A samponból öntsünk bele
egy kicsit a langyos vízbe! Ezután óvatosan, gyengéden fogva tegyük bele
a görit a nyakáig! Ha ficánkolni akar, akkor fogjuk meg erősebben és
nyugtassuk meg! Pár másodpercig legalább ázzon a szőre, hogy a kosz és a
szennyeződés kijöjjön! Utána valami puha, száraz törölközőbe tegyük és
had száradjon meg.
Néha a görények füle is bepiszkolódik, és ekkor
ajánlatos kipuculni. Rendes, emberi fülpuculó megfelel erre a célra.
Figyeljünk, hogy csak a fülkagylót tisztítsuk, beljebb a hallójáratokat
ne bántsuk, mert fölsértheti a görény fülét!
Ha túl hosszú és hegyes a görink karma, akkor vágjuk
le, mert beszakadhat! Vigyázzunk, hogy csak a külső részt vágjuk le! Ez
fehér görényeken jól látszik, hogy van egy ˝elhalt˝ rész, és csak ennek
a felét vágjuk le! Ha a piros, élő részbe is belevágunk, akkor az fáj a
görnknek, mert vérezhet! Ha ez történne, akkor tartsunk egy vattát a
karomra, és vigasztaljuk meg a görnket. Ha nem merünk ezt elvégezni,
akkor inkább hívjunk egy tapasztaltabb embert, vagy vigyük el az
állatorvoshoz!
Ha angóra vagy félangóra görit tartunk, akkor néha,
időnként, főleg nyáron ajánlatos a szőrét levágni! Vegyünk egy jó,
hajvágó ollót, és a szőr végét vágjuk le! Kérjünk meg egy másik embert,
hogy addig fogja a görit! Ha ezt se merjük megcsinálni, akkor ezt is
bízzuk másra!
 Erre három fogási fajta a legmegfelelőbb. Az első és
leggyakoribb, hogy az egyik kezünkkel átfogjuk a göri testét, a másik
kezünket pedig a hátsó része alá tesszük, és felemeljük. A második, amit
a görianya is csinál, hogy egyszerűen a nyakánál fogva felemeli. Ezt
kényes helyzetekben, pl. karomvágáskor csináljuk! A harmadik, hogy az
egyik kezünkkel a mellső lábáig tesszük a kezünket, és így megtartjuk.
Ez arra jó, hogy közben az egyik kezünk szabad! Soha ne emeljük
fel lábainál vagy farkánál fogva!
Ha elmegyünk nyaralni, vagy valami más, fontos
külföldi/belföldi útra, akkor már idejében el kell döntenünk, hogy
otthon hagyjuk vagy elvisszük kis állatunkat. Én végülis nem mondok
ellene egyik verziónak sem, de mindegyik esetben vannak fontos teendők
és tudnivalók. Most pedig leírom ezeket.
Ha úgy döntöttünk, hogy elvisszük
magunkkal a görinket nyaralni, akkor ahova megyünk, ott már időben meg
kell érdeklődni, hogy szívesen fogadják kis állatunkat. Legyen ez
külföldi vagy belföldi szálloda, apartman, stb. De mondjuk kempingbe
megyünk, akkor nem jelet ez nagy gondot, mert nem kérik számon, hogy
mért van ott, stb. Azt is döntsük el, hogy milyen járművel utazunk. Ha a
saját kocsinkkal, akkor nincs gond az engedélyszerzésre, ami repülőn már
szükséges. Itt általában mindenképp kell a szállítóláda! Azt is meg kell
érdeklődnünk, hogy mekkora, milyen minőségű az aktuális, hány görit
vihetünk, külön tegyük őket vagy ne. Továbbá tudakoljuk meg az állat(ok)
szállítási árát is! Buszon, vonaton, hajón szállítóládában szállítása
általában ingyenes. De azért saját autónkban történő szállításkor is
ajánlott szállítóládába tenni, hogy ne bújjon el, ne kelljen
hajkurászni! Minden utazási esetben tegyünk a görinek friss, hideg
ivóvizet, hogyha meleg van, és megszomjazik, akkor nehogy hőgutát
kapjon! Esetleg a játékát is betehetjük, ha unatkozik! Télen, vagy
hidegebb időben valami, meleg, puha takarót is biztosítsunk görinknek!
Hosszabb út esetén vigyünk neki ételt is, legjobb a száraztáp, ami a
melegben nem romlik meg. Ezenkívül hozzunk göri-wc-t, és friss
macskaalmot is! Külföldi utak esetén vigyük magunkkal a görény oltási
könyvét, és európai utakon belül a görény-útlevelét. Ez azért kell, hogy
bizonyítsuk, hogy nem csempészett állat, leírja az állat és gazdája
jellemzőit, esetleg kell hozzá chip vagy tetoválás, bár a részletet
beszélje meg a határon vagy nézze meg az interneten! Ha megérkeztünk a
kívánt helyre, ügyeljünk arra, hogy a görény ne legyen kint tűző napon,
etessük rendszeresen, vigyük sétálni, mert itt is szüksége van a
mozgásra! Ha ezeket megtettük, akkor már más, komolyabb gondok
nincsenek, és kellemes lehet a nyaralás görinkkel.
Viszont ha úgy döntünk, hogy nem
visszük nyaralni görinket, akkor az az első és legfontosabb kérdés, hogy
nyaralásunk alatt hova tegyük őt. Ha nem az egész család megy nyaralni,
akkor addig valamelyik családtagra rá lehet bízni addig a görit. Esetleg
egy ismerőshöz is beadhatjuk. Ha tenyésztőtől vásároltuk a görinket, és
nincs messze az a tenyészet, akkor oda is nyugodtan betehetjük. Ott akár
a többi görivel játszhat is, ez nagy élmény lehet számára!
Akárhova tesszük be görinket, mindenképp mondjuk el a jellemét, hogy
harap-e mennyit eszik, mit eszik, mennyit alszik, stb. Ezeken kívül
esetleg még egy választás maradt: Állatpanzióba tesszük be görinket.
Viszont keressünk minél jobbat, ahol jól el is látják, ismeri-e a
személyzet, stb. Ha valamelyiket kiválasztottuk, akkor beszéljük meg
pontos időre, kérdezzük meg előre az árát!
Mint más állattartó csoportok, úgy a görények is
szívesen megosztják véleményeiket egymással. Nyugat- Európában és az
USA-ban szerencsére nagy népszerűségnek örvend a vadászgörény. Itt
már sok görényes egyesület, klub van. Mára már hazánkban is egyre
növekszik a vadászgörény népszerűsége.
A Magyarországi göris
egyesületekhez tartozik a GÖRKE (Görénykedvelők Egyesülete), a Görény.hu
(Görénybarátok Társasága, avagy Görényesek Baráti Társasága), az MVK
(Magyar Vadászgörény Klub), és a Tündérkerti Vadászgörény Kennel. Ezeken
kívül van általában minden városnak görényes oldala. Magyarországon ma
már egyre több városban tartanak görénytalálkozót, amik általában
havonta vannak. (Nálunk, Sopronban minden hónap első vasárnapján van.)
Itt összejönnek a görények és a gazdáik, beszélgetnek
egymással, tapasztalatokat cserélnek. A fő, országos egyesületek
tartanak évente kiállításokat is. Itt általában ingyenes a belépés,
mindenkit tárt karokkal fogadnak. Bárki nevezhet a görijével, hisz nem
kell törzskönyv és tenyészengedély, esetleg oltási könyv. A göriket nem,
kor és szín alapján kategóriákba sorolják, és minden kategóriában van
első, második, és harmadik helyezett. Ilyet utoljára a Görény.hu
szervezett, 2004. június 26-án. Itt szoktak lenni botokban görényes
termékek, pl. naptár kulcstartó, stb.
Sajnos a görik is időnként megbetegedhetnek. A
védőoltások (amiket leírtam) általában védettséget nyújtanak az adott
betegséggel szemben. De vannak kötelező és nem kötelező védőoltások.
Kötelező a veszettség, a szopornyica, a paroravirózis és a
leptospirózis. Ha ezek ellen beoltattuk a görinket, akkor már ilyenektől
nem kell tartanunk. Most pedig leírom az ismert, fő betegségeket.
1: A bolha: Ha nem megfelelő tisztaságban és
higéniában tartjuk állatunkat, vagy kutyával/macskával játszott, akkor
előfordulhat, hogy megtelepednek testében a bolhák. A bolhák kicsi,
apró, barnásfekete rovarok, amik az állatok szőrében telepszenek meg.
Különösebb fertőzést, és betegséget nem okoznak, de ha egyszer
megtelepedtek, akkor elszaporodnak és szétszóródnak a görény szőrében,
ami zavarhatja a gazdaállatot, viszketés formájában. Ezért a
megszokottnál is többet vakarózik. A bolhák ellen különböző samponok és
porok vannak, amik használnak. Viszont bolhairtó nyakörvek a görénynél
nem alkalmasak! Ha kezelés alatt áll állatunk, akkor 2-3 naponta
tisztítsuk meg ketrecét, mossuk ki rongyait! 1-2 hét múlva így teljesen
bolhamentessé tehetjük görinket és otthonát!
2: A kullancs: Séta során, az erdőben kaphat el
általában a görényünk kullancsot. Ennek megelőzési módja, hogy viszünk
magunkkal kullancsirtó spray-t vagy valami szert, amit az állatorvosi
rendelőben tudunk kiváltani! Otthon minden séta után nézzük át
állataink bőrét! Ha kullancsot találunk, akkor csipesszel távolítsuk el
minél előbb! Utána fertőtlenítsük a sebet! Esetleg ha befúródott valami
helyre, akkor vigyük el állatorvoshoz, ő majd ad egy inekciót, amitől
kihullnak a kullancsok.
3: Az atkák: Sajnos gyakori élősködői a görényeknek.
Általában a fülön található, de a test többi részén is előfordulhat.
Jelei, hogy a vadászgörény vakarja a fülét, vagy a testét, foltok,
lerakódások vannak a bőrön. Kezelni orizel ecsetelővel vagy inekcióval
lehet, de inkább kérdezzük meg az állatorvostól! A rongyokat útszintén
cseréljük, takarítsuk a ketrecet 2-3 naponta! Szükség esetén az
állatokat gyakrabban fürdessük!
Bélférgek: A görényeknek lehet belső élősködőjük,
amit legtöbbször nyál és ürülék útján terjed. Ezért ajánlatos, és
hasznos a féreghajtás, amit már említettem! Ha erre gyanakszunk, akkor
vigyük el az állatorvoshoz, és beszéljük meg vele! Jelei, hogy az
ürülékben találhatóak pici, fehér, tekergő kis állatkák.
1: Veszettség: Ez a vírus nagyon fertőző, görényre és
gazdájára egyaránt. Harapás útján, nyállal terjed. Ha a göri nincs
esetleg beoltva, és megharapja egy fertőzött állat, akkor a fertőzött
nyál a seben át az idegrendszerre terjed át. Már a tünetek előtt
hordozhatja a vírust a fertőzött állat. Tünetei a nyálzás, az állkapcsok
és a szájizmok bénulása, nagy mennyiségű vízivás, majd később az
agresszivitás, és végül lebénulnak, esetleg bele is halhatnak! De
szerencsére erre van védőol |
AJÁNLOM AZ OLDALT
